Összetartásból jeles!

Közel 120 magyar scouse, frenetikus hangulat, értékes nyereményjátékok, tombola, sok-sok sör, és egy meglepetés-üzenet. Liverpoolos meccsnézésen jártunk, beszámolunk. A kupadöntő, Vörös szemmel.

Vasárnap este a Wembley adott otthont a 2015/16-os Capital One Cup fináléjának, melyben a Liverpool és a Manchester City feszült egymásnak a naptári év első trófeájáért. A Vörösök legutóbb 4 éve pakolhattak be kupát a vitrinbe (akkor is ezt a Mikiegereset), így nem csoda, hogy a csapat szurkolói a hosszú ínséges évek alatt jócskán kiéheztek már egy újabb komoly (kupa)sikerre. A végső győzelem szaga a Stoke elődöntőbeli keserves búcsúztatása után egyre erősebben csapta meg a Vörösök orrát, az OLSCH (Liverpool Szurkolók Magyarországi Egyesülete) és a fővárosi Red Lads Hungary szurkolói csoport tagjai pedig álmodtak egy nagyot, és egy nagyszabású, országos szintű meccsnézést szerveztek a döntőre, hogy minél több hazai szimpatizánsnak emlékezetessé tegyék a találkozót.

A fogadóbizottság

A kezdő sípszó előtt bő 4 órával már hatalmas volt a nyüzsgés az eseménynek otthont adó Sugárban, ahol a szervezők az általuk csak katlanként emlegetett különteremben csinosítgatták a dekorációt. Old school mezek, sálak, molinók és zászlók díszítették a falakat, a kivetítőn emlékezetes Pool meccsek jelenetei játszódtak le újra és újra, ami némi folyékony kenyér mellett ideális alapozásként szolgált a korán érkezőknek. A rendezvény kapui 15 órakor nyíltak meg a szurkolók előtt, akik az óriási érdeklődés miatt egy előregisztrációval válthatták meg katlanbeli tagságukat. Talán az esemény megálmodói sem gondolták volna, de végül közel 120 szurkolótársunk csekkolt be a rendezvényre, voltak gyerekek és nyugdíjasok, fiúk és lányok, volt, aki Zalaegerszegről vagy Pécsről, de bőven akadtak olyanok is, akik Debrecenből érkeztek.

Tőlük messzebbről senki sem jött

A nagy létszám alapjaiban garantálta a remek hangulatot az estére. A mérkőzést megelőző vidám sztorizgatásokat, ismerkedéseket és poharazgatást 17 óra magasságában törte meg a szervezői mikrofon hangja, amikor is egy gyors menetrend-ismertetést követően az OLSCH, a Red Lads Hungary és a Scouse Debrecen képviselői pár gondolatban bemutatták az egybegyűlteknek csoportjaikat. Az esemény hivatalos megnyitása után már mindenki azt várta, mikor indul el a labda 90 perces útjára, ám mint a jó bűvész a kalapjából a newsee-t (bocs, már párszor megígértem, hogy nem lesz ilyen), a szervezők egy meglepetés videót húztak elő a tarsolyukból, melyet Bogdán Ádám küldött egyenesen nekünk, Liverpoolból, és amelyben jó szurkolást, és lehetőleg egy sikeres kupadöntőt kívánt. Eksztázis, de nincs idő felocsúdni, mert Michael Oliver jelzésére elstartol a várva várt finálé…

Bogdán: "Remélem, a meccs után együtt örülünk, hogy legyőztük a Manchester City-t!"

A katlan magával ragadó hangulata az első perctől beszippantotta a szurkolókat, a terem hátsó részére orientálódó „standing KOP” pedig belekezdett a repertoárba. A víg dalolászást a csapat időnként gyengébb játéka sem törte meg, egy-egy rossz(nak vélt) játékvezetői döntés után pedig egy emberként fojtottuk volna meg egy kanál vízben a sporit, sűrű fuckoff-ok közepette. A szünetben gyors utántöltés és eszmecsere, vajon mi kellene ahhoz, hogy győzzünk, mindenki tudja az ellenszert, bízunk benne, Klopp is épp ezeket mondja Lucaséknak. Aztán alig kezdődik el a második félidő, Mignolet cimbalomból kap leventególt, de ez csak egy apró pillanatra töri a kedvünket, újra mindenki rázendít a rigmusokra. Naná, a korsók ürülésével egyenes arányban emelkedett a hangerő, Sterling két elbaltázott ziccerénél pedig enyhe túlzással úgy robbant fel a terem, mintha egyenlítettünk volna. Aztán amikor a meccs hajrájában egyenlítettünk, na, akkor fel is robbant! Az öröm és a felszabadult feszültség együttes ereje okozta ünneplés hosszú percekig tartott, ugrálva és egymást ölelgetve fogadtuk Coutinho gólját. Egál, mivel a hátralévő időben nem született gól, jöhet a ráadás…

A poharak újabb gyors megtöltése után sokan azt számolgatták, a szezonban hányadik alkalommal játszunk már hosszabbítást, valóban, mintha direkt szeretnénk erre kihozni a ki-ki meccseket. A csapatok nyugisan kezdtek bele a 2x15 percbe, egy-egy nagy helyzetet azért mindkét kapu előtt feljegyezhettünk, előbb Mignolet védte parádésan Agüero kísérletét, majd Origi fejesét paskolta vissza a mezőnybe Caballero. A döntést nem sikerült meghozni, így nem maradt más, mint a finálék legkörömrágósabb eldöntési módja, a büntetőpárbaj.

Valahogy nem aggódtunk. A Liverpool kupadöntőben még sosem maradt alul tizenegyesekkel, bár vasárnap este a 120 perc után nem ez az infó volt az, ami miatt viszonylag nyugodtak maradtunk. Egyszerűen éreztük, nem lehet kikapni. Mignolet olyan utat járt be a meccsen, ami azt vetítette előre, ő lesz a szétlövés királya, hiszen az első félidőben mutatott kapufás védése után magasról nagyon mélyre zuhant, ám szépen felépítve magát az ő hárításai kellettek ahhoz, hogy eddig a pontig eljussunk. Can hidegvérű panenkázása és a meccs alatt közellenséggé váló Fernandinho hibája után már a lélektani előny is a liverpooliaknál volt, ám ekkor valami megtört, előbb Lucas tizenegyesét védte bravúrral az argentin kapus, majd Coutinho és Lallana pocsék lövésénél is ugyanígy tett, így Mignolet hiába érezte meg mind a 4 alkalommal a sarkot, elmaradt a győzelem, a Manchester City hódította el a serleget.

A körítésre sem lehetett panasz

Az este hátralévő részében sem maradtak program nélkül a résztvevők, hiszen a folytatásban került lebonyolításra két eredeti Liverpool mez kisorsolása, valamint a tombolasorsolás is, melynek fődíjaként egy, a következő bajnokság őszi idényére szóló mérkőzésjegy és membership talált gazdára.

A végső győzelem elmaradt, ennek ellenére végignézve a katlanban az arcokon, csupa büszke embert lehetett látni. Büszkék voltunk a csapatra, az ezüstéremre, egymásra. Az este végére beigazolódott, hogy nem 120 Liverpool szurkoló gyűlt össze ezen az estén a Sugárban, hanem egy nagy család. Ezen pedig nem változtat semmilyen eredmény… You'll Never Walk Alone!

    - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 

Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy valamennyi résztvevő nevében köszönetet mondjak a szervezőknek, az OLSCH vezetőségének és tagjainak, a Red Lads Hungary csapatának, és mindenkinek, aki egy picit is hozzájárult a rendezvény megszületéséhez. Úgyhogy, köszönjük!

(A helyszíni képekért köszönet az OLSCH-nak és a résztvevőknek)

Népszerű
Uralkodj magadon!
A Britannia kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a kommentmezőből!