Akinek nem fog hiányozni a Lane, az nem is szereti igazán az angol focit

Az 1899-ben megnyitott White Hart Lane az angol futball egyik ikonikus pályája. Volt. A stadion ugyanis vasárnap elbúcsúzott a szurkolóktól - a Tottenham Manchester Uniteddel vívott bajnokija (2-1) volt az utolsó, amit az általában egyszerűen Lane-nek becézett létesítményben rendeztek. A Spurs pályája ugyan nem volt sem a legnagyobb, sem a legpatinásabb meccshelyszín a brit futball történetében, de különleges aurája, fantasztikus akusztikája, és több mint egy évszázados múltja okán alighanem szinte az összes drukker szíve összeszorul most a bezárás miatt.

Akié nem, az pedig valószínűleg nem is szereti igazán az angol futballt.

A pályát természetesen hatalmas ünnepséggel búcsúztatta a klub: a meghívott vendégek között ott voltak olyan egykori legendás Spurs-játékosok, mint Ossie Ardiles, Ledley King, Edgar Davids, Dimitar Berbatov, David Ginola, Ricardo Villa, Pat Jannings, Glenn Hoddle, Chris Waddle, vagy épp Darren Anderton, és a klub volt edzői közül is megjelent például Martin Jol, Harry Redknapp és David Pleat. A hivatalos búcsúztató műsort Sir Kenneth Branagh vezette fel, de az igazán felemelő pillanatok azok voltak, amikor a lefújás után hazai drukkerek ezrei özönlötték el a gyepet.

Egy igazi, régi vágású angol pálya, a futball hőskorából - ilyen volt a White Hart Lane.Fotó: Guardian

Még egyszer - talán utoljára - a Lane megvillantott valamit a futball lélekemelő szépségéből, abból, hogyan képes összenőni a helyi közösség egy klubbal, és milyen, amikor a stadion ennek a kapcsolatnak a valódi szentélyeként működik. Szurkolói hovatartozástól függetlenül varázslatos pillanat volt átélni mindezt, és nehéz nem a sors igazságszolgáltatásaként értelmezni, hogy a legendás pálya utolsó gólját épp az angol focitörténelem egyik megkerülhetetlen alakja, a már erősen leáldozóban lévő Wayne Rooney lőtte. Sőt, még az is összejött, hogy az MU ellen egészen eddig gólképtelen helyi hős, a Spurs-drukkerek kedvence, Harry Kane legyen a hazaiak legutolsó gólszerzője. 

Egyszerűen minden klappolt, még az eső is eleredt, hogy utána szivárvány alatt lehessen elmélázni a régmúlt idők dicsőségén.

Jelen és jövő találkozása a Lane-en, ahol épp az utolsó észak-londoni derbi zajlik.Fotó: Guardian

Bár a Spurs távolról sem Anglia legsikeresebb klubja - a vasárnapi meccsen kivívott győzelemmel például azt is ünnepelték a szurkolók, hogy 1963 után először sikerült végre odaérni legalább egy ezüstéremre a bajnokságban -, a Lane-en legendás nagy meccsek egész sorát vívták korábban. Amikor például 1961-ben a Tottenham története első mérkőzését játszotta a BEK-ben, akkor a lengyel Górnik Zabrze ellen mindjárt egy 8-1-es diadalmenetnek tapsolhattak a drukkerek - akik abban az időben még jó 70,000-en préselődtek össze az ilyen nagyobb alkalmakra a pálya körül.

1972-ben nemzetközi kupát is nyert a stadionban a Spurs: az UEFA-kupa angol házi döntőjében idegenbeli 2-1-es győzelem után, egy hazai 1-1-gyel kerekedtek felül a Wolverhampton Wanderers csapatán. Tíz évvel később a vadonatúj nyugati lelátót is a Farkasok ellen avatták, akkor viszont már 6-1-re győzött a többek között Ardiles, Villa, és Hoddle nevével fémjelzett Tottenham.

Az első BEK-meccs a szentélyben: Tottenham-Górnik Zabrze 8-1.Fotó: Guardian

1984-ben az Anderlecht ellen újabb UEFA-kupa győzelemnek tapsolhatott a Lane közönsége (a Spurs máig utolsó nemzetközi kupasikere ez, amit hazai pályán, büntetőkkel vívott ki), aztán viszont jókora lejtmenet jött, és bár olyan klasszisok is megfordultak a csapatban, mint David Ginola vagy Jürgen Klinsmann, a Spurs csak ritkán számított jó csapatnak a szigeten. 2005-től azonban folyamatos a fejlődés, és a Tottenham többnyire az élmezőny tagja a bajnokságban.

Ebben az időszakban már akadtak figyelemreméltó bajnoki sikerek is a Lane-en: például az ősi rivális Arsenal 5-1-es elgázolása 2008-ban, vagy a Wigan totális megsemmisítése (9-1) csaknem két évvel később. Nemzetközi szinten a Modric-Bale-Crouch-féle, Harry Redknapp által vezetett Tottenham tette le a névjegyét utoljára, többek között az akkori BL-címvédő Inter hazai elpáholásával (3-1). Az utóbbi években főleg a Chelsea elleni meccseik sikerültek emlékezetesre, José Mourinho bajnokcsapatát például 5-3-mal küldték haza 2015 első napján - azon a meccsen "született meg" a szupersztár Harry Kane -, de az idei, Conte-féle bajnokcsapatot is simán, 2-0-ra verték el most januárban.

Az utolsó meccs. Szon vs. Blind, Tottenham vs. United.Fotó: Guardian

Sokak szerint igazi spursös - értsd: kirívóan peches, szerencsétlen, balfékekre valló - fordulat, hogy épp akkor zár be a Lane, amikot a csapat végre valódi erődöt épített belőle. És tényleg, Mauricio Pochettino csapata két döntetlen híján az összes idei hazai meccsét megnyerte, ilyen remek mérlege pedig még soha nem volt a klubnak a saját pályáján. Jellemző, hogy jövőre abban a Wembley-ben kell játszania a Spursnek, ahol bár a 2008-as Ligakupa-siker óta kilencszer is megfordult, győznie csak egyszer sikerült (egy 2016-os már tét nélküli BL-meccsen, a CSZKA Moszkva ellenében), miközben összeszedett hét vereséget. Innen szép nyerni, nem?

Közben persze épül a hipermodern új stadion - ahol már garantáltan nem fog belógni a kamera képébe az az oszlop, ami az operatőrök rémének számított a Lane-en -, épp a mostani pálya tőszomszédságában. Ugyanaz a cég tervezte, amely az Arsenal 2006-ban átadott új pályáját, az Emirates-t is megálmodta, és nagyjából a mérete is hasonló lesz, bár arra azért ügyeltek a klubnál, hogy picit túltegyenek a nagy riválison, és 61,000-es befogadóképességével a Spurs új pályája legyen a legnagyobb klubstadion Londonban. A székek pontosan ugyanakkora távolságra lesznek a játéktértől, mint most a Lane-en, de újítások is akadnak, például egy 17,000-es szektor a kemény magnak, ami bevallottan a liverpooli Kop mintájára akar majd megalapozni a remek hangulatnak. A tervezők még olyan apróságokra is ügyeltek, mint a történelmi hűség: 

mivel a White Hart Lane-t hajdanán egy sörfőzde helyére húzták fel, az új stadionban helyet kap egy mini sörfőző manufaktúra is.

Hipermodern, csilivili - ilyen lesz az új Lane.Fotó: Tottenham Hotspur

Az egész projekt költségigénye nagyjából 800 millió font - azaz sacc per kábé 283 milliárdnyi forint -, aminek felét beruházási hitelből fedezi a klub, felét pedig egyrészt a névhasználati jog eladásából, másrészt egyéb szponzori bevételekből, piaci alapon szeretné bevasalni Daniel Levy klubelnök. Utóbbi realitására jó példa, hogy az NFL már meg is állapodott a Spurssel: a tengerentúli fociliga 10 millió fontot dobott bele a közösbe, cserébe pedig rendszeresen hoz majd amerikai futball-meccseket Londonba.

Ha minden a tervek szerint halad, akkor az építkezés 2017 decemberében véget ér, a Spurs pedig az utómunkálatok lezárását követően, 2018 augusztusában már új stadionjában kezdheti meg a Premier League-évadot.

A búcsúztató ünnepséget itt lehet megnézni teljes egészében. Akit magyar kommentárral is érdekel, az ma este kapcsoljon a Spíler TV-re, ahol a forduló góljait követően Hetthéssy Zoltán tolmácsolásában kerül képernyőre egy kb. fél órás összefoglaló.

Népszerű
Uralkodj magadon!
A Britannia kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a kommentmezőből!
;