Az év csapata, Premier League 2016-17

Miután a múlt héten felrajzoltuk köcsögválogatottunkat, itt az ideje, hogy megnézzük, kik hagytak bennünk szintén maradandó, ámde pozitív nyomokat a mögöttünk hagyott idényben. Jöjjön tehát az év csapata, amelyet a bajnok edző, Antonio Conte által tökélyre fejlesztett 3-4-3-ban, (kicsit szofisztikáltabban: 3-4-2-1-ben) küldünk pályára.

Jordan Pickford (angol, Sunderland)

A mindössze 23 éves angol kapus az idei szezonban robbant be a Sunderland kezdőcsapatába, és mindjárt 29 mérkőzésen védett a kieső Fekete Macskáknál. Pickford érdeme, hogy az előtte fejetlen csirkeként szaladgáló védők hibáit nagyjából hatástalanítani tudta, és a sokszor kiütéses vereségeknek kinéző meccseket is elfogadható mederbe terelte védéseivel. Egészen biztosak vagyunk benne, hogy szeptembertől nem kell Championshipet sztrímelnünk, ha látni akarjuk védeni.

Michael Keane (angol, Burnley)

A fiatal angol védő – Pickfordhoz hasonlóan – a mögöttünk hagyott idényre nőtte ki magát alapemberré a középmezőnyre felzárkózó és a Turf Moort bevehetetlen erőddé alakító Burnley-ben. Ráadásként - mivel az idei védő-felhozatal nem volt túl fényes az első két helyezettet leszámítva – üdítő kivételként hatott a Manchester United-reject tanári helyezkedése, megalkuvást nem tűrő keménysége és vezetési képességeinek megnyilvánulása, így 24 évesen. Nem is csoda, hogy José vinné vissza, amint lehetősége nyílik rá…

Kemény, mint a kád széle.Fotó: OLI SCARFF/AFP

David Luiz (brazil, Chelsea)

A brazil bohóc, akinek a nyári visszatérése sok Chelsea-szurkoló arcára csalt meglepett arckifejezést, végül az idény egyik legjobb húzásának bizonyult. Bár a négyvédős rendszerben a mai napig nettó életveszély, a Kékek háromvédős felállásában olyan alapemberré és vezérré alakult, ami talán még saját magát is meglepte. Nem kérdés, hogy itt a helye.

Bohóc, nemesfémmel.Fotó: Andy Walter/DPPI

Toby Alderweireld (belga, Tottenham Hotspur)

A belga válogatott és a Tottenham alapembere szép lassan megérkezik az Európa és a világ legjobb középhátvédjeit tartalmazó listára. Sallangmentes, nyugodt játékstílusával és mindig tökéletes helyezkedésével az ezüstérmet bezsebelő Spurs megkerülhetetlen egyénisége volt az idén, folytatva a tavalyi remek szereplést. A 30 mérkőzésből 14 kapott gól nélküli párharc tökéletesen megmutatja, mire is képes.

Tanár úr.Fotó: Kieran Galvin/NurPhoto

Antonio Valencia (ecuadori, Manchester United)

A robotoló szürke eminenciás a vonal mellett, akinek a létezéséről mindaddig tudomást sem veszel, amíg a kedvenc csapatod ellen a 85. percben fáradhatatlan sprintbe nem kezd, hogy helyzetet alakítson ki, miután egy becsúszó szereléssel a saját szögletzászlójánál szerzett labdát. Valencia nagy szerencséje, hogy tipikus Mourinho-játékos, és ezt a képet idei megalkuvást nem tűrő játékával és önfeláldozó védekezésével csak tovább erősítette. A United veretlenségi szériájának egyik legfontosabb szereplője, így nálunk ő kapja a jobboldali wingback szerepét.

The Fighter.Fotó: MIGUEL RIOPA/AFP

N’Golo Kanté (francia, Chelsea)

A profi labdarúgók és a Premier League által is az év játékosának választott francia vízhordó lett az első futballista, aki két különböző csapattal is képes volt megnyerni a PL-t, két, egymást követő szezonban. A Conte-csapat alappillére, a labdaszerzés nagymestere, Makelele-dublőr. Kinek ne kellene egy ilyen játékos, Florentino Perezt leszámítva?

Dele Alli (angol, Tottenham Hotspur)

Az egyik legígéretesebb tehetség beérni látszik Pochettino kezei alatt: Alli 18 góllal vette ki a részét a bajnoki menetelésből, tökéletesen eloszlatva azokat a jobb- illetve bal lába, valamint a fejesből szerzettek között. Igazi box-to-box, aki akkor sem jön zavarba, ha meg kell állítania az ellenfél támadásait, akár egy szabálytalanság árán is. Tőle érkezne a kreativitás és a munka egyvelege a középpályánkon.

Mester és tanítvány.Fotó: BEN STANSALL/AFP

Michail Antonio (angol, West Ham United)

A másik wingback pozíciójába kellett valaki, aki tökéletesen játszik vonalszélsőt, fel tud érni a támadásokhoz és be is tudja azokat fejezni lábbal, vagy fejjel, de azon nyomban vissza tud iszkolni, ha meleg lesz a pite. Erre a feladatra pedig nincs jobb ember az idei felhozatalból, mint a West Hamből egyedüliként kiemelkedőt nyújtó, all-rounder Michail Antonio, aki kilenc góljából hetet is fejjel szerzett. Nálunk ő balfutó - lehet, hogy augusztustól Conténál is így lesz.

Alexis Sanchez (chilei, Arsenal)

Az Arsenal 2016/17-es szereplése a jól megszokott tavaszi leolvadással, majd a szokásos májusi FA-kupa győzelemmel végződött, de mindenki tisztában van vele Észak-Londonban, hogy sokkal mélyebbre is süllyedhettek volna, ha Alexis nem pirosban varázsol. Ő volt az egyetlen üde színfolt a Wenger-csapatban akkor is, amikor minden kilátástalannak látszott: egy vérbeli clutch player, – olyan, amilyen van Persie óta nem is volt az Ágyúsoknál – vezér a pályán, valamint azon kívül is. Megkérőjelezhetetlen a helye a támadó-szekciónkban.

Clutch.Fotó: ADRIAN DENNIS/AFP

Harry Kane (angol, Tottenham Hotspur)

A „one season wonder” jelzőt lassan már mindenki elfelejti az angol válogatott csatárával szemben, aki idén 29 gólnál állt meg 30 mérkőzésén. Tüzel és talál jobbal, tüzel és talál ballal, ha kell, jól érkezik az ötösön belül, ha kell, elvállalja 25-ről is – röviden, a modern csatár valódi megtestesítője. Sokoldalú, erős, gyors és jól cselez; minden megvan benne, hogy komoly kihívója legyen Alan Shearer gólrekordjának, ha a ligában marad.

Three-season wonder.Fotó: LINDSEY PARNABY/AFP

Eden Hazard (belga, Chelsea)

A belga támadó – a tavalyi mélypont után – újra ott folytatja, ahol egy évvel korábban abbahagyta, és ismét reálbarszai magasságokban dönti el szólóival az ellenfeleket, góljaival pedig a mérkőzéseket. A szélről befelé törve, a szöglet utáni lepattanóknál, vagy hamis kilencesként előre tolva is képes gólveszélyes megmozdulásokra, de akkor sem jön zavarba, ha inkább a társakat kell kiszolgálni. Az egyetlen kérdés, hogy bevonzza-e őt a két spanyol gigász valamelyike a nyáron…

A menedzser: Antonio Conte (olasz, Chelsea)

Aki az első idényében ilyen toronymagasan veri a ligát – még ha kevesebb meccset kellett is játszania riválisainál –, és aki ilyen gyorsan végig tud vinni sikeresen egy komoly taktikai változtatást egy klubon úgy, hogy az ellenfeleknek nincs rá érdemi reakciója hónapokon át, az nálunk is az év edzője lesz. Antonio Conte valódi kihívásai majd a Bajnokok Ligája-indulással megfűszerezett szezonban kezdődnek, az azonban, ahogy egyre több csapat kezdett átállni a ligában a háromvédős rendszerre látva az olasz őszi menetelését, mindenképpen megmutatja szakmai zsenialitását.

Az olasz melós.Fotó: Andy Walter/DPPI

A kispadra természetesen bőven odafér a Spurs hálóőre, Hugo Lloris, az Everton gólvágója, Romelu Lukaku, a manchesteri középpálya motorja Ander Herrera, a szezon közepén megállíthatatlan liverpooli duó, Sadio Mané és Adam Lallana, valamint a West Bromwich szögleteit rendre gólra váltó Craig Dawson is.

Kimaradt valaki? Oda se neki, a kommentek között a fejemet veheted érte.

Népszerű
Uralkodj magadon!
A Britannia kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a kommentmezőből!
;