Hiába az átigazolásokra költött font tízmilliók: a pénz nem garancia a sikerre

Amikor egy család úgy dönt, hogy egy nagyobb beruházás keretén belül vesz egy új háztartási gépet és oda kerül, hogy két termék közül kell választania, sokszor a drágább mellett döntenek, mert a magasabb árhoz a jobb minőség képzete társul. Mindkét esetben lehetnek hibás termékek, de talán a drágább termékek között kisebb valószínűséggel - legalábbis a közvélemény szerint.

Egy labdarúgó átigazolása szintén nagy befektetésnek minősül egy futballklub életében, hiszen a mai modern, pénz-orientált sportvilágban dollár- és eurómilliókat költenek el a csapatok egy-egy játékosra. A szurkolók között általános vélekedés az, hogy ha nem igazolt a szeretett csapatuk egy neves játékost nagy összegért, akkor az az átigazolási időszak kudarc és már a szezon előtt temetik sajátjaikat.

Top vagy flop lesz a frissen és drágán igazolt új fiú? Ez a Deadline Day legnagyobb kérdése.Fotó: ADRIAN DENNIS/AFP

Ez a gondolatmenet motiválta olvasónk, Benyo kutatását, aki szerette volna összehasonlítani a sikeres üzletek valószínűségét különböző árkategóriájú csoportokban, annak érdekében, hogy igazolhassa vagy cáfolhassa azt a feltételezést, hogy a drágább játékosok magasabb beválási potenciált rejtenek magukban. Ezen kutatás részleteit boncolgatjuk pár sorral lejjebb.

"A kutatás elején először is definiálnom kellett, hogy nálam mi számít sikernek. Összegyűjtöttem megközelítőleg 180 játékos teljesítményét az elmúlt 4 év átigazolási időszakaiból a legmagasabban rangsorolt öt európai focibajnokságból (Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország). Megvizsgálva a teljesítményüket az átigazolásuk előtt és az átigazolásuk utáni két évben megállapítható, hogy tudtak-e új csapatukban legalább olyan jól, vagy jobban teljesíteni, mint előtte. Hiszen, ha egy játékosmegfigyelő felfigyel egy középső védőre, mert az nagy százalékban nyeri meg a fejpárbajait, akkor az új csapatában is az lesz az elvárás, hogy legalább olyan sikeresen nyerje meg a légi párharcokat. Vagyis, ha sikerült a játékosnak jobb számokat produkálni az új csapatában, akkor sikeres minősítést érdemelt az átigazolást, ha nem, akkor sikertelent.

Sokszor abba a hibába esünk, hogy az új - és legfőképp drága -  játékosoktól azonnal csodát várunk el, de már láthattuk, hogy ez nem így működik. Erre jó példa lehet Adam Lallana esete, aki a Southamptontól történő átigazolása után nem találta a helyét, de Klopp alatt fontos láncszeme lett a liverpooli gépezetnek. Ezért is döntöttem úgy, hogy nem csak egy, hanem kettő szezonban vizsgálom a játékosok teljesítményét az átigazolások után, ezáltal értékelésre kerül az is, ha a játékos az új csapatánál töltött első év után meg tud újulni a másodikra.

Lallananak is idő kellett a beilleszkedéshez a Liverpoolban.Fotó: PAUL GREENWOOD/DPPI

Külön a védőkre, középpályásokra és támadókra is eltérő indikátorokat határoztam meg, melyeken vizsgáltam a játékosok teljesítményét. Ilyen volt a csatároknál a szerzett gólok vagy a tizenhatoson belüli lövések száma míg a védőknél a passzpontosság vagy a megnyert párharcok száma. Minden pozíciónál hat különböző indikátor alapján vizsgáltam meg a játékosok teljesítményét.

Miután minden spíler teljesítménye értékelésre került a különböző indikátorok alapján, megállapíthatóvá vált, hogy az adott átigazolás melyik sikerességi csoportba tartozik. Innentől már nem maradt sok hátra, pusztán különböző árkategóriákat kellett meghatározni, amelyeket össze szeretnék hasonlítani. Mindazonáltal Paul Tomkins óta tudjuk, hogy az az átigazolás, ami két évvel ezelőtt 20 millió fontot kóstált, ma már nem ennyi lenne. De hogy meg tudjuk mondani, hogy pontosan mennyi, kellene egy inflációs index. A Tomkins-féle TPI (Transfer Price Index) abból a szempontból nem jó, hogy a TPI alapját az angol átigazolások összegei adják, míg az én kutatásom másik alapsokaságot vesz figyelembe - az öt nagy európai ligát. Ezért én erre a speciális piacra kalkuláltam ki egy inflációs indexet az átlagos árszínvonal emelkedése alapján. Ezt követően reálértéken tudtam vizsgálni az egyes transzfereket, így valós árkategóriájú csoportokat tudtam létrehozni.

Tomkins a Tomkins’ Law: Only 40% of Transfers succeed cikkében arra a megállapításra jut, hogy van valamiféle lineáris kapcsolat a befektetett tőke és a sikeresség között. Ha csak a 20 millió fontnál drágább igazolásokat vizsgálta, akkor a siker üzletek előfordulási valószínűsége 44%, ha a 30 milliónál drágább igazolásokat, akkor 53,6% míg a 40 millió fontnál drágábbak körében 57,7% lett a sikeres üzletek valószínűsége. Először megvizsgáltam a saját adataimat ezen módszer alapján, melynek összesítője a következő táblázatban látható:

Forrás: Saját

Látható, hogy más adatbázissal, más alapsokaságon, más módszerrel, de megközelítőleg hasonló eredmények jöttek ki, mint Tomkins kutatásai során. Tehát ezekből az eredményekből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy van valamilyen lineáris összefüggés a befektetett pénzösszeg és a sikeresség között.

Ellenben itt még nem álltam meg. Megpróbáltam úgy meghatározni a pénzügyi kategóriákat, hogy ne legyen átfedés közöttük. Így különböztettem meg 10 egymástól eltérő halmazt, amelyek úgy kerültek kiválasztásra, hogy a halmazok számossága megközelítőleg azonos legyen, de a halmazok kezdő- és végpontjai illeszkedjenek jól elkülöníthető pénzügyi határokhoz. Így jött létre a következő táblázat:

Átigazolások megoszlása sikeresség szempontjából a top 5 európai labdarúgó bajnokságban a 2013/2014-es szezon óta, árkategóriákra lebontva, N=180 Forrás: Saját

Itt az látható, hogy az egyes átigazolási kategóriába hány üzlet tartozik, és az adott kategórián belül hány sikeres, sikertelen vagy éppen vegyes megítélésű - olyan átigazolás, ami egyértelműen nem tartozik az előbbi két csoport egyikébe sem - üzlet található.

Sikeres üzletek aránya százalékban kifejezve az adott pénzügyi kategórián belül a top 5 európai labdarúgó bajnokságban, a 2013/2014-es szezon óta, N=85Forrás: Saját

Ebben a táblázatban pedig azt látjuk, hogy az adott árkategórián belül mekkora a valószínűsége annak, hogy sikeres üzlettel találkozunk.

Szépen látszik, hogy a legdrágább kategóriában kimagasló a sikeres üzletek valószínűsége, míg a többi kategóriában hol nagyobb, hol kisebb az előfordulási gyakorisága azoknak a transzfereknek, amelyek megérték a befektetett tőkét. Tehát ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy 

attól, hogy drága játékost vásárol a csapatunk, az nem fogja egyből azt jelenteni, hogy hasznos is lesz a csapat számára.

Emellett elvégeztem még egy khí-négyzet tesztet is, melynek szintén az lett az eredménye, hogy nincs szignifikáns kapcsolat a sikeresség és a befektetett pénzösszeg között.

Tehát megállapíthatjuk: az, hogy egy adott csapat sokat fizet egy adott játékosért nem fogja automatikusan azt jelenti, hogy az adott játékos be is fog válni az új csapatában. Megfelelő kutatómunka, feltérképezés kell ahhoz, hogy olyan játékost találjanak a csapatok, amelyek előrébb viszik a teljesítményüket. És itt felvetődik a kérdés, hogy amennyiben az adott csapat nem tudja leigazolni az első számú célpontját, akkor érdemes-e egy második, harmadik számú célpontra majdnem annyi pénzt elkölteni, akit mondjuk nem térképeztek fel annyira, de ez akár már egy másik bejegyzés témája is lehetne...

A kiadott pénzösszeg nem garantál automatikus sikert...Fotó: MATT WEST/DPPI

Összességében elmondható, hogy sok dolog tud döntő lenni abban a kérdésben, hogy egy adott játékos tudja-e azt a teljesítményt nyújtani az új csapatában, mint előtte, de a játékosért kiadott átigazolási pénz nem tartozik ezek közé a faktorok közé.

Az üzletek a 2016/2017-es szezon téli átigazolási piac adatait még tartalmazzák, az utána történeteket nem. Korrekció majd a nyár után várható."

A posztot a Vörös Fonatra Benyo néven kommentelő olvasónktól kaptuk a Facebookon, és rövid szerkesztés után közöltük. Ha neked is van ehhez hasonló, vagy éppen teljesen más kvalityi vendégposztod, akkor ne habozz, küldd a coldrainynightsinbritannia@gmail.com címre!

Népszerű
Uralkodj magadon!
A Britannia kommentszabályzata: Csak témába vágó kommenteket várunk! A politikai tartalmú, személyeskedő és trollkodó, illetve a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük! A többszörös szabályszegőket bannoljuk a kommentmezőből!
;